Rovinjt i.u. III.-IV. században említik először az írások. Eleinte bizánciak lakják az akkori szigetet, majd megjelent a Római Birodalom.
A rómainak elfoglalják Rovinjt és az akkori szigetre várfalat és lőtornyokat emeltek.
A XIII. és XVIII. század között a velencei ragúzák birtokolják Rovinj szigetecskét. Ők halásztelepüléssé alakították át a római védelmi rendszert.
A XVIII. században megszüntették a sziget és a szárazföld közötti pontonhidat, betemették a szigetecske és a szárazföld közötti tengeri csatornát. Innentől kezdve Rovinj félsziget.
Szintén a XVIII. században a pestisjárvány következtében több ezer ember menekült Rovinjba. Ekkor, hogy a város be tudja fogadni ezt az embermennyiséget, a házakat felfelé továbbépítették. Ennek köszönheti Rovinj a mai arculatát.
Az I. Világháborút követően Rovinjt Olaszországhoz csatolták, a II. világháborúban Németországhoz, majd az újonnan megalakult Jugoszláviához. Csak 1991-ben került vissza az anyaországhoz, Horvátországhoz.